Budapest, Váci út 43.
Fuchs Gábor 1877-ben alapította mérlegkészítő műhelyét, ahol eleinte 8-10, majd 20-25 munkással egyszerűbb mérlegeket készítettek ill. különféle vasárúkkal kereskedtek. A hazai mérlegszükségletet akkoriban elsősorban Ausztriából elégítették ki. Az ambiciózus fiatal gyáros 1883-tól családi vállalkozássá alakította át a cégét Fuchs Gábor Első Magyar Tizedes és Százados Hídmérleg Gyára néven, s a Vili. Óriás (ma Leonardo da Vinci) és a Tömő utca sarkán épített gyárba költöztette a gépekkel felszerelt korábbi műhelyét. Az új telephelyen már 40-50 munkás foglalkozott a keresett mérlegek, s mellettük vasszerszámok gyártásával és forgalmazásával. A vállalkozás kereskedelmi raktárát és lerakatát a belváros kiváló helyén, a Károly krt. 1. sz. alatt tartotta fenn.
Bővebben:
A kereslet nagymértékű felfutása arra indította a tulajdonost, hogy a Külső Váci út 27. sz. alatt új, az előbbinél is nagyobb és korszerűbb gyártelepet építsen fel. A Váci út immár második mérleggyárában a vas- és fémmegmunkáló gépeket már gőzerővel hajtották meg, s a korszerű gyártóberendezéseken 75 munkás gyártotta a sokféle mérleget.
A Váci út - Klapka u. sarkán települt gyár foglalkozott először Magyarországon nagy hídmérlegek gyártásával, ami lehetővé tette árúval teli vagonok vagy kocsik mérését. A millenniumi kiállításon nagy sikerrel mutatkoztak be, különösképpen a 30 tonnás mérési határú vasúti hídmérleg keltett érdemi figyelmet. A megrendelők igénye és kívánsága szerint egyébként mindenféle mérleget készítettek.
A családi vállalkozást 1924-ben alakította át - a vállalatnál már több éve cégvezetőként dolgozó Ernő fia részvételével - részvénytársasággá Fuchs C. Első Magyar Tizedes, Százados és Hídmérleggyár Budapesten Részvénytársaság néven. Fő profiljuk a gép- és hídmérlegek, különösképpen a kereskedelemben rendkívül keresett Record gyorsmérlegek gyártása, valamint vaskereskedelem volt. A vállalkozók tőkehiánya miatt is az 1930-as évekre a termelő-beruházások elmaradtak, aminek következtében aztán a gyár fokozódó ütemben elavult és korszerűtlenné vált, ahol még ekkoriban is mintegy 50-60 munkást foglalkoztattak. A gazdasági válság erősen megingatta a cég (amelynek vezetésében néhány évig részt vett az egykori Graepel Hugó-féle gépgyár egyik utolsó tulajdonosa, Graepel Harry is) működését és az ekkor már egyedüli tulajdonos Fuchs Ernő 1937 tavaszán le is állította a már évek óta veszteségesen termelő gyárat. A tulajdonosi társaság még néhány évig a cég felszámolásával foglalkozott, miközben a Schember-féle mérleggyártó cégbe beolvadva a mérleggyártást annak Hungária úti gyárába helyezték át. A Fuch-féle cég ettől kezdődően már csak vasárú kereskedelemmel foglalkozott.
Az államosítások, a mérleggyártás centralizálása során a cégbe beolvadt az ugyancsak Váci úti Fairbanks-féle mérleggyár, s költözött a cég 1951-ben Hódmezővásárhelyre, utóbb felvéve a Metripond mérleggyár nevet.